„Ha egy étteremben jó a zene, viszont kevésbé jó a kaja, hajlandó vagyok mégis oda menni, pedig ez nálam nagy szó” – mondja a Lila Füge alapító-bloggere, Havas Dóra. Sokan nem is sejtik, hogy izgalmas szakácskönyveinek és gasztroműsorainak megszületésekor milyen fontos szerep jut a zenének. Újra felidézzük azt a bizonyos ölelést a Red Hot Chili frontemberével, kiderül, zenerajongóként miért nem hallgatott 3-4 évig semmit, és kinek a koncertjétől ájult el legutóbb. INTERJÚ + VÁLOGATÁSKAZETTA.

2016 nyarán gyakorlatilag végigturnéztad a sajtót azzal, hogy Anthony Kiedis, a Red Hot Chili énekese megölelt, miután éppen kiborultál, hogy kerékbilincset kapott a kocsid. Rajongó típus vagy, vagy akárkihez azért nem mentél volna oda?

Azt hiszem, csak egy emberért, Eddie Vedderért (A Pearl Jam frontembere – a szerk.) rajongok, egyébként egyáltalán nem vagyok rajongó típus. Nincsenek ikonjaim, Anthony pedig amúgy sem lenne az. Nagyon szeretem a Red Hot Chili Pepperst, de normál esetben valószínűleg csak intettem volna neki, és nem mentem volna oda. Az egy olyan nehezebb időszaka volt az életemnek, amikor képes voltam elbőgni magam egy kerékbilincsen (nevet). Isteni jelnek vettem, hogy éppen arra járt: úgy voltam vele, hogy ha már ott áll tőlem három méterre, nehogy már ne menjek oda!

Tiniként kiknek a posztereit raktad ki a faladra, és kiknek a kazettáit hallgattad rongyosra?

Például óriási U2-rajongó voltam. Kőkemény X generáció vagyok, úgyhogy én még a Joshua Tree előtti lemezeiket bírtam. Nagyon sok Pearl Jamet, Guns ’N Rosest, Metallicát hallgattam, és egyébként a régi Red Hot Chilit is, a Blood Sugar Sex Magik akkor jött ki. Szóval tinikoromban ilyen rockerlány voltam, később, a puha időszakomban pedig Bryan Adams ment. (nevet)

Havas Dóra

Fotó: Rozgonyi Zsófia

A szüleid miket hallgattak? Gondolom, azért ők is hatással voltak a zenei ízlésedre.

A szüleim rengeteg Bee Geest, Boney M-et, Barbra Streisandot meg ABBA-t hallgattak. Tudom, hogy ezzel nem leszek népszerű, de az utóbbit sajnos nagyon utálom (nevet), viszont apukámnak köszönhetően tudom kívülről az összes Dire Straits-szám szövegét. Én meg aztán ilyen alternatív csaj lettem, Alanis Morissette például nagy kedvencem lett később.

Lázadtál, és volt acélbetkós bakancsod is?

Az azért nem, de a szakadt farmer meg a gunsos póló alap volt. Annyira nem voltam lázadó, inkább csak szerettem a kraftos zenéket.

A Facebook-profilfotódon ez a szöveg olvasható angolul: „Én az a csaj vagyok, aki jóga után gangsta rapet hallgat a biopiacra menet”. Vannak olyan műfajok vagy előadók a playlisteden, amiken / akiken meglepődnénk?

Egyrészt tényleg van rajta gangsta rap is, és nagyon sok beborult zenét – például Paul Bankst, Interpolt és ilyen szomorúbb indie-dalokat – hallgatok mostanában.Azt hiszem, ez annak a kontrasztja, hogy a munkámban mindig vidám vagyok, mosolygok, mindig minden nagyon színes és kreatív körülöttem, közben pedig nem vagyok annyira extrovertált, mint ahogy ezt eddig én is hittem magamról. Van a lelkemnek egy borongós vetülete, ami a zenéimben azért rendesen visszaköszön.

A gyerekeiddel is sok saját zenét hallgatsz?

Igen, például nagy Florence + The Machine-rajongók, és a szigetes koncertre is jönnek velem, bár még nem tudom, hogy oldjuk meg. (nevet) Egyébként ez mostanában kezd változni. A nagyobbik fiam 10 és fél éves, és már mondja a kocsiban, hogy akkor most ő rak be zenét. Most még teljes eltévelyedésben van, Dua Lipák meg Marshmellók tűnnek fel, úgyhogy igyekszem majd egy kicsit terelgetni. (nevet)

Havas Dóra

Fotó: Rozgonyi Zsófia

De azért gondolom, kisebb korukban megvoltak a klasszikusok is.

Persze, Gryllus Vilmost, Rutkai Borit és Halász Juditot is rengeteget hallgattunk. Nagyon érdekes, hogy amikor megszülettek a gyerekek, 3-4 év csend jött az életemben:pici korukban a hangok és az illatok is nagyon zavartak, ezért egy időre beszüntettem minden zenehallgatást otthon.Nyugisabb zenéim nem annyira voltak, viszonylag sok komolyzenét hallgattam, de aztán egyszer csak úgy éreztem, hogy jobb, ha nem szól semmi.

Nem befolyásolt a sütésben-főzésben, hogy ennyire zavartak az illatok?

Abban szerencsére nem, viszont képzeld el, hogy 2007 óta – amikor a nagyobbik fiammal, Artúrral terhes lettem – most lett újra parfümöm. Több mint 10 évig nem hordtam, és most is csak valami nagyon üde, gyenge illatot viselek el. Ehhez biztos köze van annak is, hogy a főzés miatt nap mint nap annyi impulzus ér, hogy nem hiányzik még egy plusz illat.

Adja magát a kérdés: mi a kedvenc illatod?

Valami citrusos dolgot mondanék, például a verbénát, citromot vagy kardamomot.

Mik a guilty pleasure-jeid, ha zenéről van szó, és mik, ha főzésről?

Nagyon szeretem például, ha egy előadó szimfonikus verzióban dolgozza fel a saját dalát, és a picit orientális beütésű zenéket is kedvelem. Sokat éltem arab országban, és a tiszta arab zenét nem bírom sokáig, de ha bele van szőve valami európaiba, azt igen.Főzésben pedig az olyan alapanyagokat szeretem, amikhez nagyon ritkán jut hozzá az ember. Ha például valamilyen különleges csokoládé kerül a kezeim közé, szeretem anélkül elfogyasztani, hogy bármit is csinálnék vele.(nevet)

Havas Dóra

Fotó: Rozgonyi Zsófia

Említetted, hogy arab országban éltél. Hol és mikor?

Pont a rock ’n rollos tinikorszakomban, a gimis éveket töltöttem Szíriában, mert az apukám ott dolgozott. Az angol, amerikai és francia iskola környezetében mozogtunk – ezért nagy hatással volt rám az ottani diákok zenei ízlése. Amikor 18 éves koromban hazajöttünk, itthon még jártam egy évet az Aranyba (Sashegyi Általános Iskola és Gimnázium – a szerk.), hogy különbözeti érettségit tegyek magyarból és töriből. Nagyon érdekes, hogy én egy rockerlány voltam, az itteni társaságom, akikkel korábban jóban voltam, viszont akkor a Hully Gully diszkóba járt. Egyáltalán nem tudtam ezzel az egésszel mit kezdeni. (nevet)

El is távolodtatok kicsit emiatt?

Nem távolodtunk el, meg jártam is velük bulizni, de azért nagyon nehéz volt visszaszoknom a magyar közegbe. Szerelemről konkrétan nem tudtam magyarul beszélni, mert az összes tiniszerelmem angolul zajlott – nem volt meg nekem az a nyelvezet. Nem is volt magyar fiúm sokáig.

Legutóbb mi szólt, amikor főztél?

Van most egy banda, a Pomplamoose, akikre most nagyon rá vagyok csavarodva. Nincs saját számuk, hanem mashupokat csinálnak, viszont élőben adják elő a stúdióban. Iszonyú jó, amit csinálnak, teljesen fura számokat játszanak egybe, egy nagyon sugárzó tekintetű, lelkes csaj énekel.

Egyébként gyerekkorodban hallgattatok zenét étkezésekkor, amolyan „jó ebédhez szól a nóta” jelleggel?

A nagymamámnál pont a Jó ebédhez szól a nóta szólt, de egyébként az anyukámnál nem volt rádió a konyhában. Rádiót egyáltalán nem hallgatok, ami most a kereskedelmi rádiókban megy, azt képtelen vagyok befogadni.

Főzéskor mi alapján választasz zenét?

Arra nagyon figyelek, hogy a lelkizős zenéimet például ne főzésnél hallgassam. Olyankor próbálok mindig üdébb vagy vidámabb reggeli zenéket keresgélni, és tudatosan tágítom a zenéim körét. Mostanában mindig Spotifyt hallgatok, ami nagyon be tudja szűkíteni az ember mozgásterét, mert rááll a stílusodra, és ugyanazokat dobja fel folyamatosan. Ezért tudatosan teljesen más területek felé indulok el.

Legutóbb kit fedeztél fel magadnak?

Például Lykke Lit korábban nem igazán hallgattam, aztán rájöttem, hogy tök jó számai vannak. Rajta keresztül jutottam el más izgalmas elektronikus zenékig. A másik ilyen Banks, aki szintén nagy kedvencem jó pár éve.

Havas Dóra

Fotó: Rozgonyi Zsófia

Ha egy kávézóban vagy étteremben rossz zene szól, az az egész alkalmat képes tönkretenni számomra. Te hogy állsz ezzel?

Olyankor nagyon kedvesen szólok, hogy halkítsák le. Nem azt mondom, hogy rossz a zene, ha nem azt, hogy hangos.Ha viszont valahol jó a zene és kevésbé jó a kaja, akkor hajlandó vagyok mégis oda menni – pedig ez nálam nagyon nagy szó. (nevet) Nyilván egészséges kompromisszumot kell kötni, de nagyon tud zavarni a rossz zene.

Ha saját helyet nyitnál, ott milyen zene szólna?

Azt hiszem, valamilyen igényesebb elektronikus zene. Nem bírom a kávéházi, jazzes liftzenébe hajló dögunalmat, kell, hogy karakteres legyen. Viszont legyen olyan, ami nem veszi el az emberek beszélgetésre való képességét, ne kelljen túlharsogni – erre viszont az éneklős zenék szerintem nem jók. A Kruder & Dorfmeistert például régebben nagyon szerettem, de már elmúlt: ha lenne egy mai Kruder, az szólna.

A történelemben volt már rá példa, hogy egy étel ihletett egy zenét, és fordítva. Téged inspirált már annyira zene, hogy rittyentettél hozzá egy fogást?

Inkább azt mondanám, hogy az alkotói folyamatomnak fontos része a zene. Például egy teljes playlistet össze tudnék rakni azokkal a dalokkal, amiket akkor hallgattunk, amikor Bolega Nikivel a sütis könyvemet csináltuk. Ilyen szempontból abszolút vannak ilyen nagy összekapcsolódások. Pont ezért van is egy olyan projektünk, amiről te adsz hírt először, hogy lesznek Lila Füge-playlistjeink. Instagramra egyébként mindig szoktam felrakni olyan számokat, amiket éppen hallgatok, és ezekre annyira rákaptak az emberek, hogy küldenek is nekem zenéket – például, hogy a következő kávémhoz ezt és ezt fogyasszam majd.

Havas Dóra

Fotó: Rozgonyi Zsófia

Melyik volt életed legemlékezetesebb koncertje?

3 éve a Florence + The Machine szigetes koncertje zseniális volt, és talán ’96-ban volt egy Pearl Jam-koncert az akkori Népstadionban, amin tök kevesen voltunk – azt is imádtam.

Ha bárkinek elmehetnél a koncertjére, aki valaha alkotott a zenetörténetben, ki lenne az?

Michael Jackson, de a nyolcvanas években, amikor még nem övezték botrányok. Ugyanebből az időszakból Tina Turnerre és Madonnára is szívesen elmennék. Ami meglepő, hogy a mostaniak közül Beyoncét is nagyon megnézném.

Kinek a koncertjéért utaztál eddig a legmesszebb?

Általában Európán belül maradok, tavaly voltunk például Pearl Jamen Amszterdamban. Szintén tavaly januárban jutottunk el Bécsbe Tori Amosra, aki abszolút kedvencem, és döbbenetes élmény volt, mert szinte csak B oldalakat játszott. Először azt éreztem, hogy úristen, ne már, aztán egyszer csak beszippantott, és tök érdekes volt, hogy nem ott volt jó, hanem egy héttel utána.

Ha a világ összes zenéje megsemmisülne, és csak egy dalt menthetnél meg, melyik lenne az?

Nehéz kérdés. Van egy életindulóm, ami kicsit klisé, de sok mindenből kihúzott már: a Florence-től a Dog Days Are Over. Lehet, hogy ez lenne, vagy egy Doors-szám, mondjuk a Riders on the Storm.

Milyen gyakran jutsz el koncertre, és min voltál legutóbb?

Amikor csak tehetem, elmegyek koncertre. Nagy szigetes vagyok például a mai napig, a többi fesztivál nem érdekel. Legközelebb március 8-án megyek az Akváriumba, a Tale of Us jön egy háromórás dj-szettel (Az interjú februárban készült – a szerk.), és megyek Vad Fruttikra is áprilisban. Hoziert pedig szeptemberben Bécsben nézem meg. Azóta megtudtam, hogy lesz itthon Iggy Pop-koncert is, azt se hagyom ki.

Melyik dal ragadt bele utoljára a füledbe, akár jó, akár rossz értelemben?

Én mindig úgy hallgatok zenét, hogy egy-egy számot akár egy héten keresztül is képes vagyok folyamatosan hallgatni. Trickynek az Only Way című jó szomorú, beborulós számát például nemrég heteken keresztül hallgattam így – pedig egy tök vidám időszakomban voltam. (nevet)

 

Dóra válogatáskazettája

A gasztroblogger kedvenc dalai a saját válogatásában.

Tetszett? Akkor kövesd a Facebook-oldalamat, hogy ne maradj le semmiről!

Ezeket olvastad már?

Bármelyik zenekarával is lépjen színpadra, biztosak lehetünk benne, hogy nem fogunk unatkozni. A...

Az egyik legizgalmasabb hazai zenekar, a pszichedelikus soult játszó Mörk frontembereként Zentai...

Miket hallgat az egyik első hazai DJ, az első magyar kereskedelmi rádió, a Calypso alapítója? Mit...