Az 1999-ben megjelent film nemcsak okos Veszedelmes viszonyok-feldolgozás, de a zenéje is hibátlan: még most is működik. Izgi sztorikban sincs hiány. A 90-es és 2000-es években sokkal több teljes soundtracket fújtam kívülről, mint mostanában. Most vagy ennyivel fogékonyabb voltam, vagy ennyivel kerekebb filmzenék születtek akkoriban. Egy biztos, általános iskolásként és a gimiben rengeteg olyan filmmel találkoztam, amik nemcsak a sztorijukkal hatottak rám. Ebben a sorozatban ilyen zenékből és a hozzájuk kapcsolódó sztorikból szemezgetek.
A Cruel Intentions (Kegyetlen játékok) 1999-ben jött ki. Elsős gimisként akkoriban csüggtem az MTV-n, és állandó jelleggel voltam reménytelenül szerelmes. Érthető, hogy a hozzám hasonló tinik is két pofára habzsolták a romlott, mégis érzékeny szívtipró és az ártatlan szőke szűz sztoriját (ami egyébként a Veszedelmes viszonyok remake-je). Ahogy végigfutsz a dalokon, kapásból 6 olyat is találsz, ami hatalmas sláger lett – a filmnek is köszönhetően.
Placebo: Every You Every Me
Ha létezik ilyen, akkor az Every You Every Me a tökéletes főcímdal – olyan érzésed van tőle, hogy egyből a film sűrűjében találtad magad, és közben egy kicsit már a végét is megjósolja. A Placebo énekese, Brian Molko egy interjúban elmondta, hogyamikor az alkotók fel akarták használni a számot, a zenekar megnézte a film eredetijét, azaz a Veszedelmes viszonyokat a turnébuszban. Az volt a kikötésük, hogy csak akkor adják oda a dalt, ha nem csinálnak a sztoriból happy endet.Szerencsére Hollywood jól döntött.
Fatboy Slim: Praise You
A Rockafeller Skank és a Right Here, Right Now mellett ezt a dalt is orrvérzésig játszották a zeneadók 1999 környékén. A mások dalaiból előszeretettel mazsolázgató Fatboy Slim itt is jó pár mintát felhasznált, például Camille Yarbrough 1975-ös Take Yo’ Praise című dalának fülbemászó kezdősorait. A szám sajátos homevideó-hangulatú, zseniálisan vicces klipje is rengeteg rajongót szerzett, amit a John Malkovich menetet és A nőt (Her) is jegyző Spike Jonze rendezett Roman Coppolával közösen.
A magukat halálosan komolyan vevő mackónadrágos amatőr táncosokkal büntetőklip állítólag csak Jonze miatt készült el, mert – miután nem tudott együtt dolgozni Fatboy Slimmel a Rockafeller Skank klipjén – ajándékként elküldte a DJ-nek az utóbbihoz készített szólótáncos videóját. (Ide kattintva érdemes megnézni.) Ez viszont annyira bejött a zenésznek, hogy a Praise You-t már Jonze-zal és kitalált tánccsapatával, a The Torrance Community Dance Grouppal csinálta meg. A gerillavideóhoz nem kértek forgatási engedélyt, így külön öröm figyelni a rendező és társai imádnivalóan beteg produkcióját.
The Verve: Bitter Sweet Symphony
Ha az Every You Every Me a tökéletes kezdés, akkor a Bitter Sweet Symphony zárásnak az. Azt hihetnénk, hogy a The Verve azóta is ebből él, pedig az évtized egyik legcsúnyább szerzői jogi perének köszönhetőenminden jogdíjat át kellett engedniük a Rolling Stones korábbi menedzsere, Allen Klein cégének.Richard Aschcrofték ugyanis a Stones The Last Time című számának nagyzenekari átdolgozásából vettek hangmintát a dalhoz, amire engedélyt is kértek. Klein viszont azt állította, többet vettek át a dalból, mint amiben megállapodtak, ezért elperelte tőlük a jogdíjakat. Sőt, A Verve-énekes Aschcroft mellett Mick Jaggert és Keith Richardsot is fel kellett tüntetniük dalszerzőként. Mondjuk az eredetihez szinte nyomokban sem hasonlít a The Verve dala, dehát ilyen a showbiznisz.
UPDATE: Mick Jaggerék több mint 20 év után visszaadták a dal jogait Ashcroftnak – van igazság!
Counting Crows: Colorblind
Ó, igen. A Colorblind a világ egyik legszebb dala, én legalábbis minden egyes alkalommal rácsodálkozom, hogy mennyire zseniálisan van összerakva. Persze a filmben is a legromantikusabb kulcsjelenetben szólal meg, amikor Sebastian a mozgólépcső tetején lepi meg az összezavarodott Annette-et. Hivatalos videót nem találtam, de az alábbi klipben szépen összeszedték az összes csók- és szexjelenetet. 😀 Ha egy kevésbé nyálas verzióra vágysz, nézd meg a New York Film Academy hallgatójának videóját.
Blur: Coffee & TV
A Blur dalának sikeréhez végtelenül cuki, többszörösen díjnyertes videoklipje is hozzájárult, amiben egy tejesdoboz (Milky) keresi az oldalán csellengőként látható Blur-gitárost, Graham Coxont. Könnyedsége ellenére a számot Coxon alkoholproblémái ihlették. Szeressük.
Skunk Anansie: Secretly
Bónuszként pedig nem hagyhatom ki a Skunk Anansie Secretly-jét sem, ami a végefőcímben hangzik el. Van benne valami végtelenül melankolikus és érfelvágós, de pont ettől működik. A videó itt szintén ötös, főleg, ahogy az énekesnő, Skin egy sötét klubban a közönség közepén énekli a dalt, miközben körülötte az emberek lassított felvételben pogóznak.
Hallgasd meg a teljes soundtracket!
Fotó innen: themoviedb.org