Prince elvesztése hatalmas érvágás volt tavaly, és jöttek is szép számmal a megemlékezős cikkek és dalválogatások. Többnyire persze a Purple Rain, a Cream és Kiss dominált, ami érthető is volt, de azért ott motoszkált bennem, hogy jó lett volna, ha legalább valaki kevésbé rongyosra játszott számokat is elővesz.
Tavaly nagyon durván orrba vágott, hogy Prince elment, kicsit olyan érzés volt, mintha egy közeli rokonomat vesztettem volna el. Azóta is a szívem szakad minden alkalommal, amikor arra gondolok, hogy soha többé nem láthatom élőben, és hálát adok az égnek, hogy 2011-ben ott lehettem a szigetes koncertjén. Túlzás nélkül az volt életem legnagyobb zenei élménye, és nagy eséllyel már ez is marad. Bár a Szigeten rendesen kitett magáért, bőven akadtak olyan kedvenc dalaim, amik a maratonira nyúlt koncertbe sem fértek bele, és a fél karomat odaadnám, ha élőben hallhatnám őket. Így marad az álmodozás, és hogy legalább itt megoszthatom őket.
Eye Hate U
Kétségtelenül a kedvenc Prince-dalom, amire teljesen véletlenül találtam rá még akkor, amikor gondosan figyelt arra, hogy a zenéi lehetőleg semmilyen formában ne legyenek fent a neten. Valami csoda folytán a Youtube mégis feldobta, és teljesen beleszerettem. A dal egyébként a ’95-ös The Gold Experience albumon jelent meg, ami úgy tűnik, az egyetlen olyan lemeze, amelyik valami miatt még most sincs fent a Spotify-on. (Update: azóta felkerült.) Van viszont egy zavarbaejtően giccses, mégis ettől imádnivaló klipje, amiben az akkori menyasszonya, Mayte Garcia is felbukkan.A dalt állítólag még Carmen Electrának írta, akire a viszonyuk idején féltékeny lett, mert titokban találkozott valaki mással.Hihetetlenül szexi, ahogy a dalban egy fiktív bírósági tárgyaláson vall a hűtlen szerelme ellen, miközben a szám egy szenvedélyes szerelmi vallomás is egyben. Ilyet is csak ő tudott. Prince akkori zenekarának, a New Power Generationnek a billentyűse, Morris Hayes nemrég azt nyilatkozta a Recordernek, hogy a Gold Experience-albumról neki is ez a kedvence.
The Beautiful Ones
A Purple Rain album miatt lettem végérvényesen Prince-rajongó, ebben pedig az azonos című film is határozottan közrejátszott. Ebben a The Kid nevű srácot alakítja, aki The Revolution nevű zenekarával egy minneapolisi klubban lép fel esténként. A The Beautiful Ones a film egyik csúcsjelenetében hangzik el, amikor hogy, hogy nem, megintcsak a féltékenység mardossa emberünket. Mondjuk elég jól is áll neki. Prince halála után sok A-listás sztár egy-egy dalával emlékezett meg róla a koncertjén, és Beyoncé jó érzékkel éppen ezt énekelte el, mégpedig libabőrözősen.
If I Was Your Girlfriend
Ez egy nagyon izgalmas dal, amit éppen a címe miatt sokan félreértettek. Tény, hogy a színpadi outfitjeiben és a gesztusaiban volt valami végtelenül feminin, de azt is lehetett tudni, hogy imádja a nőket: ez a szám pedig ennek az egyik legszebb bizonyítéka. Az egyik kommentelő a videó alatt tökéletesen megfogalmazza azt, amit én is éreztem a szöveg hallatán: „(…) Minden férfi, aki szerelmes egy nőbe, és frusztrálja, hogy talán soha nem válhat a szerelme legjobb barátjává, egy kicsit úgy érzi, megcsalják”.
Computer Blue
Where is my love life? Where can it be?
There must be something wrong with the machinery
A Purple Rain film egyik legjobb színpadi jelenete egyértelműen a Computer Blue előadása, ami egyszerre vicces és szenvedélyes, Prince pedig végig olyan, mint egy megfeszített íj. Ezt a dalt szerintem méltatlanul keveset játsszák, pedig megérdemelné a figyelmet. Különösen az alábbi videóban 2:43-kor kezdődő gitárszóló miatt az egyik kedvencem, amit Prince az apjával, John L. Nelsonnal közösen írt.
Little Red Corvette
Csodálatos, ahogy a szövegeiben a metaforákat használja: a kis piros corvette ebben az esetben például egy könnyűvérű nő, akinek csak egy szombat estére kell. A túl gyors tempót megpróbálja lassítani, de még mindig sokkal szofisztikáltabban, mint mostanában az a bizonyos Despacito (ami ugye azt jelenti, hogy lassan). A dal a ’83-as 1999 című albumán jelent meg, és ez volt az első száma, ami az Egyesült Államokban bekerült a Billboard top 10-be.
Black Sweat
Végül, de nem utolsósorban egy remek kis darab a 2006-os 3121 albumról, ami szerintem az egyik legjobb lemeze. Nem ez a dal a kedvencem róla, de a The Dance-et nem találtam sehol, a The Word pedig nem kifejezetten szexi. A tematikánál maradva íme a Black Sweat, ami az egész albumhoz hasonlóan bizonyítja, hogy Prince az utolsó 10 évben is tudott maradandót alkotni.
Hallgatnád még?
Íme néhány kedvenc.
Kezdőfotó: nbcnews.com
